Rimanóczy Kálmán (1840 május 12. Kapuvár-1908 január 2. Nagyvárad) Édesapja, Rimanóczy József-Sámuel az Esterházy herceg Kapuvári uradalmának "uradalmi ispánja" volt. Kálmán fiatalon árván maradt testvéreivel együtt, ezért korán kenyérkereset után kellett néznie, és kitanulta a kőművességet. Később valószínűleg letette az építőmesteri vizsgát,amely feljogosította az építészeti feladatok ellátására (önálló tervezésre és kivitelezésre). Az 1860-as években Budapest és környékén tevékenykedhetett. Ezt látszik igazolni első házasságából, Budapesten született első fia is. 1867-ben Nogáll János kanonok meghívta a nagyváradi Szent Vince Intézet (ma Orsova utcai gazdasági iskola) építéséhez. Munkájával elismerést váltott ki Nagyváradon és le is telepedett a Körös-parti városban.
id. Riamnózcy Kálmán fotója 1896-ból
Rimanóczynak Gömöry Herminával kötött első házasságából született Árpád fia - 1867-ben - Budapesten, Rimanózcy Gyula építész édesapja.
Második, Kapolnay Irénnel Nagyváradon kötött házasságából két fia született: Béla és Kálman. Ifj. Rimanóczy Kálmán szintén jónevü építész volt, számos nagyváradi épület tervezője. Kálmán végrendeletében egymillió koronát érő szállodájával ajándékozta meg a várost, illetve annak szegényeit. Szőlőhegyi birtokát a rajta lévő épületekkel együtt a Szent Vince Intézetre hagyta.
Általa tervezett épületek:
a régi Múzeum épűlete az egykori Takarékpénztár
Általa kivitelezett épületek:
ifj.Rimanóczy Kálmán (1870. május 1. Nagyvárad-1912. június 11. Bécs) Kálmán apja nyomdokain haladt. Elemi és Középiskoláit Nagyváradon végezte. Budapesten szerzett építőmesteri oklevelet 1894-ben. A diploma megszerzése után előbb Budapesten dolgozott Ziegler egyetemi tanár irodájában, majd Nagyváradon édesapja munkatársa lett. A fiatalabb Rimanóczy Kálmán első jelentős nagyváradi munkája a Pénzügyi Igazgatóság épületének tervezése és kivitelezése volt 1900-ban. A „városalapító” munkát, amit apja elkezdett, folytatta. Jelentős váradi alkotásai mellett, a mai Magyarország területén is több maradandó alkotást tervezett, például a Debreceni Első Takarékpénztár épületét. Ifj. Rimanóczy Kálmán fiatalon, 42 éves korában halt meg egy Bécs melletti szanatóriumban. A nagyváradi olaszi sírkertben temették el, amit azonban később feldúltak. 1982-84 között Tempfli József apátplébános (ma római katolikus megyés püspök) a Barátok temploma kriptájában helyezte el a Rimanóczy család földi maradványait, akárcsak több más jeles személyiségét. (Idézet a két Rimanóczy cikkből)
ifj. Rimanóczy Kálmán fotója
Művei:
Szaniszló utca 5. szám Szilágyi Dezső utca 5. szám
Sztarill Ferenc (1859-1943 Nagyvárad), aki hosszú ideig volt a Nagyváradi Építőiparosok Szövetségének az elnöke, 1902-ben tervezte a saját tulajdonában lévő EMKE-kávéház épületét (Hotel Astoria), amely 1905-ben készült el (annak ellenére, hogy építőmesteri diplomát csak 1906-ban szerzett). Ugyancsak 1906-ban tervezte-építette a Deutsch-porcelánüzletet (Gulliver), majd 1910/11-ben a Poynár házat. Mint vállalkozó dolgozott éveken át, többek között ő volt a kivitelezője a Sas-palotának is, ez azomban az építőipari munkások szrájkjai miatt bukással végződött, egész vagyonát elvesztette. Saját tervezésű lakóháza ma is áll a Ritoók Zsigmond (Enescu) utca végén, a vasúti töltés mellett, az 55 szám alatt. (Forrás: Szánthó János tanulmánya "Szent László városa Várad"-1992)
Sztarill Ferenc saját tervezésű lakóháza, mely a Ritoók Zsigmond (Enescu) utca 55. szám alatt található.
Sztarill Ferenc munkái:
Vágó László
(Nagyvárad, 1875. márc. 30. - Bp., 1933. dec. 30.):
Felsőiparisk. tanulmányait Bp.-en végezte 1893-ban. 1899-ben a Gellérthegy, ill. az Erzsébet-híd budai hídfőjének rendezési tervével elnyerte a Magy. Mérnök és Építész-Egylet aranyérmét. Hosszabb külföldi tanulmányút után hazatérve kezdetben fivérével, ~ Józseffel közösen dolgozott (Gutenberg-ház, Nemzeti Szalon stb.), 1911-ben a római nemzetközi kiállításon ezüstérmet nyert, majd önállósította magát és különösen színházak újjáépítésével ért el sikereket (a Magyar Színház és a Miskolci Nemzeti Színház újjáépítése). A 20-as évek végén Faragó Ferenccel közösen tervezte a Förster-féle Dohány utcai zsinagógához kapcsolódó kultúrházat, árkádos sírudvart és Hősök templomát. Emellett több bérházat is épített. Jelentősek városrendezési tervei is (Clark Ádám tér, Roosevelt tér és Vigadó tér). - Irod. Lyka Károly: V. L. (Magy. Művészet, 1934.)
Forrás: Életrajzi lexikon
Nagyvárad testvérével Józsefel közösen a következő épületeket tervezte:
Jakab Dezső 1900 körül
Jakab Dezső
(Biharrév, 1864. nov. 4. - Bp., 1932. aug. 5.): építész. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte. Egy ideig a földművelésügyi min.-ban dolgozott; tervei szerint készültek a Millenniumi Kiállításnak az őstermelés ágait bemutató pavilonjai. 1897-ben Komor Marcellel együtt, díjnyertes pályázataik alapján a középületek sorát építette, így többek közt a marosvásárhelyi kultúrpalotát, városházát, a szabadkai városházát és zsinagógát, a pozsonyi és a nagyváradi vigadót, a dévai színházat, a bp.-i Liget Szanatóriumot (Benczúr u. 47.), a volt Park Szanatóriumot (Dózsa György út 84.). 1918-tól Sós Aladárral dolgozott. Együtt tervezték az óbudai izraelita hitközség bérházát és templomát (Frankel Leó u. 49.), a Szabadsághegyi Szanatóriumot s több magánvillát. Társtervezője volt Komor Marcellel és Márkus Gézával a Népopera (utóbb Városi Színház, ma Erkel Színház) épületének. Komor Marcellel és Sós Aladárral együtt tervezték az Orsz. Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti (ma Mező Imre) úti székházát, az első m. toronyházat (1930). Művein Lechner Jenő "magyar építőstílus"-ának hatása mutatkozik. Forrás: Életrajzi lexikon
Nagyváradon Komor Marcellel együtt a következő épületeket tervezték:
Komor Marcell fényképe 1901-ből
Komor Marcell
(Pest, 1868. nov. 7. - Deutschkreutz, 1944. nov. 29.): építész. Tanulmányait a műegy.-en végezte. 1901-től évtizedeken át a Vállalkozók Lapja felelős szerk.-je volt. A Lechner Ödön kezdeményezte nemzeti irányzat egyik jelentős képviselője. 1897-től Jakab Dezsővel társulva számos magán- és középületet tervezett (Városháza Szabadkán és Marosvásárhelyen, Vigadó Pozsonyban, Nagyváradon és Szentesen), Bp.-en a volt Park Szanatórium, a volt Népopera, majd Városi - ma Erkel Színház (Márkus Géza terveinek felhasználásával), és a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (SZTK) Mező Imre úti toronyháza. A fasizmus áldozata lett. Forrás: Életrajzi lexikon
Váradon Jakab Dezsővel eggyütt akövetkező épületeket tervezték:
Mende Valér
(Pinkóc, Magyarország, 1886. április 4. -Bécs, 1918. január 7.)
Pályafutása
1908-ban szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. A magyar népi építészet volt legnagyobb hatással munkásságára, de a kortárs angol és finn építészek is nagy hatással voltak rá. Festészettel és grafikával is foglalkozott. Nagyváradon, Kecskeméten, Budapesten, Gyöngyösön, Gyulán, Petrozsénben és Dorogon találhatók jelentősebb munkái. Schmidth Sándor városalapító bányaigazgató megbízásából érkezett Dorogra, ahol tervei szerint épült fel a bányakórház és a bányafürdő. 1916-ban szerzett háborús betegsége miatt hunyt el Bécsben 1918-ban.
Mende Valér sírköve a Budapesti Kerepesi temetőben
Váradon a következő épületeket tervezte:
Pecz Samu (Pest, 1854. márc. 1. – Bp., 1922. szept. 1.): építész, műegyetemi tanár. Tanulmányait a bp.-i és a stuttgarti műegy.-en, majd a bécsi képzőművészeti ak.-n végezte. 1878 – 82 között Schulek Frigyes, utóbb Hauszmann Alajos mellett dolgozott. 1887-ben a műegy. magántanára, majd rk. tanára, 1888-tól haláláig a középítéstani tanszék ny. r. tanára. Kezdetben klasszicizáló felfogásban, utóbb neoromán és neogótikus stílusban tervezett. Funkcionális megoldású, puritán téglaburkolatú épületeivel Bp. városképének jellegzetes elemeit alkotta meg. Terveivel hazai és külföldi pályázatokon számos díjat nyert. Kivitelre került főbb alkotásai: a bp.-i unitárius egyházközség temploma és bérháza (Nagy Ignác u. 4. 1886 – 87), a Szilágyi Dezső téri ref. templom (1892 – 95), a bp.-i központi Vásárcsarnok (1894 – 96), a fiumei tengerészeti ak. (1901 – 02), a bp.-i városligeti fasori ev. templom és gimnázium, a bp.-i műegy, központi könyvtára és az Orsz. Levéltár budai épülete (Bécsi Kapu tér 4. 1913 – 1920 Nagy Károly fejezte be 1939-ben). Az Építőművészek Szövetségének hosszabb ideig elnöke volt. Szakirodalmi munkássága is jelentős.
Nagyváradon az evangélikus tempolomot tervezte.
Bach Nándor
(Vác, 1842. máj. 22. – Mezőberény, 1905. ápr. 22.): építész. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte, 1869-ben gépész- és építészmérnöki diplomát szerzett, majd a rajztanári vizsgát is letette. 1900-ig tanár vidéken. A nagyvárad-újvárosi zsinagógát tervezte. Mint festő is működött. A váci székesegyház és a Vác környéki templomok belsejéről készített akvarelljeit a Magyar Történelmi Képcsarnok őrzi.
Nagyváradon az ortodox zsinagógát tervezte, melynek kivitelezője Knapp Ferenc volt.
Sándy Gyula
(Eperjes, 1868. júl. 25. – Bp., 1953. jún. 12.): építészmérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a József Műegy.-en végezte 1891-ben, majd az I. sz. középítéstani tanszéken működött mint tanársegéd. 1899-től a felső iparisk., 1914-től 1938-ig a műegy. épületszerkezeti tanszékének tanára. Tervezi munkáját Steindl Imre és Pecz Samu mellett kezdte. Nagyszámú középületet, templomot ess lakóépületet épített, s terveivel számos hazai és külföldi pályadíjat nyert. Templomterveiben a felvidéki pártázatos reneszársz stílust igyekezett érvényre juttatni: Legismertebb munkái a Krisztina körúti, a zágrábi (Foerk Ernővel) és az újpesti postapalota.
Nagyváradon a Poynár ház melletti házat tervezte a Mészáros (Grigorescu) utcában.
SPIEGEL FRIGYES, (Pest, 1866. ápr. 24. – Budapest, 1933. febr. 26.): építész, iparművész, a szecesszió képviselője.
Diplomáját a budapesti műegyetemen szerezte 1887-ben. Ettől kezdve önálló építészi tevékenységet folytatott. Az 1890-es években megjelent szecesszió irányzat, amely az egzotikus és szimbolikus elemek alkalmazásának formájában. Ennek az áramlatnak volt a legjelesebb képviselője, műveivel a tradicionális épülethomlokzatokat allegorikus figurákkal és jelenetekkel gazdagította, így válaszolva meg a századforduló építészetének alapkérdését, és megadva azt a fogalmi és formai forrást, amely a kor kihívásainak megfelelő, és mégis nemzeti építészeti stílus létrehozásának legalkalmasabb eszközének mutatkozott.
A Magyar Építőművészek Szövetsége első elnöke volt (1914–17). Maison Moderne címmel iparművészeti műhelyt nyitott, mely újszerű boltberendezéseket készített. Számos tervpályázaton vett részt (pl. Kossuth Lajos emlékmű), több önálló épülete van (Kereskedelmi és Iparkamara Debrecenben; szolnoki, békéscsabai színház stb.). Városi villaépületein különösen kedvelte a rusztikus kő alkalmazását. Néhány munkáját Márkus Gézával közösen tervezte (Szegedi Zenepalota; kolozsvári nyári színház stb.).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Nagyváradon a következő épületeket tervzte:
Alapi utca 13. sz. Szaniszló utca 3. szám
(Nagyvárad, 1871. márc. 6. - Bp., 1939. jan. 17.): építész. 1892-ben szerzett építészi oklevelet Bp.-en. Jámbor Lajossal társulva 1897-ben építészi irodát nyitott. Az 1900-as párizsi világkiállítás m. palotájával nagydíjat, majd több tervpályázatot nyertek. Alkotásai: a debreceni megyeháza és püspöki palota, szatmári és nagybányai vígadó, fiumei és nagykanizsai gimn., jászberényi tanítóképző, valamint több magánpalota és bérház Bp.-en. (Forrás: Életrajzi lexikon)
Bálint Zoltán sírköve a Budapesti Kerepesi temetőben
Jámbor Lajos
(Pest 1869 október 31. - Budapest 1955 november 6.)
Műegyetemi tanulmányai után egy ideig Lechner mellett dolgozott, illetve Alpár Ignácirodájának vezető alkalmazottjaként részt vett a millenniumi építkezéseken: egyebek mellett ő tervezte a kiállítás főkapuját. 1897-ben társult Bálint Zoltánnal. Közös munkásságuk a századforduló éveiben Lechner nemzeti formanyelvének hatását mutatja, ez alól feltűnő módon kivétel az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonja, amely a millenniumi kiállítás Történelmi főcsoportjához hasonlóan a tipikusnak tekintett magyar történeti épületekből készített együttes. A historizmus béklyóitól megszabadított műveiken a tömbökben komponálás figyelhető meg (Lederer-palota, 1903–04). Nevét 1899-ben magyarosította Frommerről Jámborra.
Nagyváradon Bálint Zoltánnal együtt a Kossuth (Independentei) utcai 11-13. szám alatt található Füchsl palotát tervezte 1902-ben, a kivitelező Rendes Vilmos volt.
A Teleki (ma Primariei) utca 6. szám alatti Konrád házat 1910-ben építette Konrád Béla orvos, Ady egyik barátja, aki sokat áldozott Nagyvárad magyar kulturális életének a fejlesztésére. A házat Spiegel Frigyes és Márkus Géza tervezte, az építési munkálatokat pedig Reisinger József cége végezte el.
Márkus Géza 1871-ben, Budapesten született. Néhány középiskola, illetve ipariskola után, tizenhétéves korában, már építészeti irodában dolgozik, mint rajzoló, Gutvillig építõmesternél. Ebbõl az idõbõl a Rákóczi-út (38. számú ház homlokzatának díszítéseit nevezhetjük meg, majd a lipótvárosi kaszinó tánctermének belsõ kiképzését, amelyek Márkus Gézától valók. (Ez utóbbi feladatot Freund Vilmos építészeti irodájában végezte.) Ami hamar rátereli a figyelmet, amivel feltûnik: rajzbeli és dekoráló tehetsége, ennek révén kerül rövidesen Hauszmann Alajoshoz, aki a Kúria építésénél vette igénybe. Márkus Géza önmaga képezte magát építésszé, az építészet technikai, konstruktiv részét, tudományos ismereteit nem sajátította el rendszeres fõiskolai tanulmányokban. Hauszmann Alajos irodájából kikerülve önállósítja magát, majd jó ideig Spiegel Frigyessel dolgozik együtt, ezalatt is azonban sok tervet, munkát egészen egyedül végez. Néhány év óta aztán régi, hangos harciassága egyre csöndesült, robusztus munkaereje folyvást engedett, bomladozott. Ibsen, Maupassant tolla írt ily tragikumokat, mint Márkus Gézáé volt, az építõé, aki utolsó, nagy tervének fogalmazásakor még egyszer alkotó lázban égett, de már szeme elõtt sötét köd táncolt. Nagy széndarabokat adtak kezébe, ez volt a plajbásza, ezzel húzta széles, vastag vonalait, amelyeket végül már csak kitapogatni tudott. Meghalt december 5-én.
Nagyváradon a Teleki utcában található Konrád-házat tervzte Spiegel Frigyessel együtt. a Konrád ház fotója a főoldalon látható)
Szallerbeck Antal (szül. 1884 Pozsony)
Középiskoláit Budapesten végezte, majd ugyanott kitünő eredménnyel nyerte el az építőmesteri oklevelet. Budapesten Jakab Dezső és Komor Marcell építőmővészeti vállalatánál kezdi meg működését. Csakhamar olyan hírnévre tessz szert hogy Marosvásárhely városa építőmesternek hívja meg. 1911-ben elfogadja a Schaumburg-Lippe beremendi uradalmának főépítészi állását. 1914-ben mint zászlós vonul be és vessz részt az első világháború harcaiban, hősies magatartásáért több kitüntetést is kap és kapitányi rendfokozatban szerel le. 1920-ban Temesváron telepedik le ahol három évig dolgozott mint építész. Innen Dobrudzsába hívták meg és a Cadilaterben (ahol a román telepítések folytak) Bazargic, Bălcic és Cavarna városokban új városrészeket tervezet. 1926-ban a nagyváradi görög katolikus püspökség meghívására jött városunkba, ahol később a város építőmestere lett. Ő építette zilahon a román katedrálist is.
(Forrás: Bihar megye, Nagyvárad kultúrtörténete és öreg diákjainak emlékkönyve 1933-37)
Váradon a következő épületeket tervezte:
-a görög katolikus püspöki palotát
-a görög katolikus katonai templomot (valószinűleg csak átépítette a kapucinusok által 1728-ban építetett kis kápolnát amit egykor temető vett körül ezért temető kápolnának is hívták, a román megszállás után a görög katolikusok kapták kölcsönbe. Jelenleg az ortodox egyház tulajdonában van)
-a városi strandfürdő épületét
-a Nagyvárad-Őssi római katolikus templomot 1934-ben
-a Rulikowszki temetőben található görög kat. kápolnát az ugynevezett Ferențiu kápolnát 1938-ban építette
Nagyvárad-Őssi római katolikus templom
Barthel György (sz. ? - mgh. Nagyváradon)
Biró József 1932-ben kiadott Nagyvárad barok és neoklasszikus emlékei című művében így ír Barthel Györgyről:
Képzett, de művészileg nem jelentékeny építőmester volt. A klasszicizáló építészet egyszerűbb formáit alkalmazta. Az antik művészet klasszikus arányaitól és nemes, tiszta formakincseitől távol állott. Egyszerű építési gondolatait világosan tükrözi a kapucinusoknak Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma. (mely 1838 máj. 20.-án lett felszentelve). A Kálvária-kápolna, mely Várad egyik legszebb pontján fekszik, Barthelt a kapucinus templomnál nehezebb feladat elé állította. Térelrendezésében és elgondolásában kétségtelenül jól dimenzionált, hatásos alkotás, a kivitelben azonban sok kívánnivalót hagy maga után. Az antikizáló formákat: oszlopfelyeket, párkányzatokat, oromzatokat Bathel darabosan kezelte. Gyönge kivitelre vall az erősen repedezett kupola is.
-a kapucinus templomot és rendházat 1836-38 között építette
-az 1955-ben lebontott a Kálvária hegyen állott kápolnát amely1839-40 között épült.
a Kálvária kápolna