Nagyvárad hangulatos utcái, századfordulós polgári lakóházai
Aki szeretné átélni Ady Endre váradjának hangulatát annak nem csak az EMKE kávéházat vagy a Müllerájt kellene megnéznie, hanem végigbarangolhatja a régi városközpont megmaradt kis hangulatos utcáit is.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Aki erre az oldalra téved és ismeri, látta már Váradot ne lepődjön meg azon, hogy az alábbi képeken látható épületeket nem ismeri fel. Kevesen vannak már olyanok akik még személyesen is láthatták ezeket az épületeket.
A fenti 1824-ben keletezett német nyelvű iraton ha nem is pontosan fényképszerüen ábrázolva de mégis elég jól felismerhetően Nagyvárad látható 1817-ben.
A fenti 1860-ban készült acélmetszeten a római katolikus püspöki palota és a székesegyház, valamint az akkor még csak néhány házból álló kanonok sor is látható. Lentébb ugyanez látható csak egy negyven évvel később készült képeslapon, itt már megvolt a kanonoksor összes háza és az egykori múzeum (ma gyermekpalota) épülete is látható.
A római katólikus székesegyház és püspöki palota a 19 század elején
Ezen a képen a még fából épült Kishíd látható 1860 körül.
A Kishíd (Szent László téri híd) nevét onnan kapta, hogy először csak gyalogátkelésre lehetett használni míg a másik hídon (a Nagyhídon) a szekerek is átkelhettek. Az első hidat ezen a helyen 1740-es években építhették, amit 1817-ben az árvíz elsodort ezért újjá kellet építeni. 1851-ben megint elmosta a hidat az árhullám és a képen látható fahidat építették helyébe, ami kb. negyed századig biztosította a Szent László tér és a Bémer tér kötti összeköttetést. Miután az állaga nagyon megromlott 1878-ban lebontották és egy másik fahidat építettek helyette, ami 1893-ig birta a megnövekedett forgalom miatti terhelést.
A vasszerkezetű Kishíd
Ezt a vashidat 1893-ban építették Nicholson W. Fülöp tervei alapján. Amint a Nagyhídnál a városvezetés itt is egy olcsóbb díszítés mentes változat mellett döntött, ezért már 1906-ban tárgyaltak arról hogy kicserélik egy szebb és modernebb hídra, a régit pedig áthelyezték volna a Vitéz utcába. Ez a terv nem valósult meg, ez a híd biztosította az átkelést a Körösön 1944 októberéig amikoris a visszavonuló német csapatok miután a robbantást megakadályozni akaró helybéli 12 magyar honvédot kivégezték, a Kishídat felrobbantották.
Így nézett ki a Garasos híd az 1910-es években.
A felső Garasos vasszerkezetü hidat 1910-ben építették gyalogosok számára, az Osztrák-Magyar Állami Vasúttársaság resicai hídgyárának tervei alapján. Ezen a helyen létezett addig is egy kis fából készült gyalogoshíd, amit az új híd elkészülte után lebontottak. A nevét arról a hídpénzről (garasról) kaphatta amit az átkelésért kellett fizetni. Ezt a vashidat 1974-ben arra hivatkozva hogy az állaga megromlott lebontották, pedig műszakilag még lehetséges lett volna a felújítása. Megint megismétlődött a 74 évvel ezelőtti történet amikor a régi hídnak megkegyelmeztek az új felépültéig.
A Vitéz (Széles) utcai híd
A Vitéz vagy Széles utcai hidat 1913-ban építették, Altnöder Endre városi mérnök tervei alapján. Ez a híd megúszta a második világháborút de nem sikerült ávészelnie az 1981 március 12.-i nagy árhullámott. Mint ahogy a képen is látható középen megroggyant, felújíttás helyett inkább lebontották és a mostani vasbeton hidat építették helyébe.
Ezen a képen a ma ismert Bazár épület elődje látható nem sokkal a lebontása előtt.
A kép jobb sarkában látható épület a régi Sas fogadó mely 1714-ben épült és 1906-ban lett lebontva, ma várad egyik jelképe a Sas palota található ezen a helyen.
A Szent László tér is teljesen átalakult a fenti két kép és az alsó kép elkészülte óta eltelt több mint egy évszázad alatt.
A képeken még látható a városháza helyén állott egykori püspöki palota melyett Csáky Miklós püspök építetett és a Szent László szobor is. A régi püspöki palota 1742 körül épült, 1760-ban kibővítették, 1773-ban leéget de újjáépítették. Miután felépült a barok római katolikus püspöki palota a püspökség átköltözött az új épületbe. Egészen a lebontásáig iskolának adott otthont, 1780-tól ebben az épületben működött a jogakadémia is. Ma a városháza épülete található a Szent László templommal szemben.
A régi romai katolikus puspöki palota épülete a mai városháza helyén.
Ezen a képen a Szent László tér Holdas (ortodox) templom felőli része látható
A Szent László tér
A Mária menybemenetele bronz szobor, a Széchenyi téren (ma parcul Traian) állott 1888-tól 1960-ig. Eredetileg egy kőből készült Mária szobrot állítottak ide a vármegyeháza előtti térre még 1735-ben Biharvármegye rendjei. Ezt a szobrot cserélték ki Kiss György szobrászművész a képen is látható alkotásával 1888-ban. Előszőr a régi talapzatra helyezték a szobrot, de 1901-ben (egyes források szerint 1891-ben) Tóth István terve alapján egy új talapzatot kapott, melynek az alsó részére Schlauch Lőrinc püspök, Kende László kisprépost (aki alapítványt tett a szobor fentartására), Bihar vármegye és Nagyvárad címereit helyezték el. A régi talapzatot átszállították a püspöki palota kertjébe ahol szintén egy Mária szoborot helyeztek rá. 1960-ban a városi néptanács utasítására a szobrot a talapzat felső részével leemelték és a Barátok templomának a kertjében helyezték el. A helyén maradt talapzatról leszedték a címerpajzsokat és Ady Endre mellszobrát helyezték rá, amely addig az emlékmúzeúm mögött volt.
Forrás: Papp Lajos-Nagyvárad (városismertetés 1943) és Péter I. Zoltán-Mesélő képeslapok 2002.
A fenti Kossuth utcáról készűlt fotó jobb oldalán látható házak helyén ma parkoló van.
A vasútállomás 1919 előtt
A vasútállomás 1941-44 között
Berger Dániel szesz és élesztő gyára
A Bartsch ház
A Bémer-tér 1903 körül
A Teleki (ma Primariei) utca a XIX. században
A Nagypiac-tér (ma Parcul 1 Decembrie)
i.brucher@gmail.com
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 19
Tegnapi: 50
Heti: 165
Havi: 562
Össz.: 252 452
Látogatottság növelés
Nagyvárad hangulatos utcái, századfordulós polgári lakóházai - © 2008 - 2024 - nagyvarad-utcai.hupont.hu